halálod előtt este
– orvosi utasításra –
acetonba mártott
vattacsomóval
lemostam kisujjadról
a rózsaszínű körömlakkot
halálod előtt egy évvel
huszonöt éves voltam
nagyon igyekeztem
hogy ne legyek olyan, mint te
ne kelljen hét gyereket fölnevelnem
mindig lemostam a lakkot
az összes körmömről
kikerültem a kávéscsészék
lépes csapdáját
előtte este a körömlakk
a vattán
hogy az orvos lássa jól
a véráramlást
körmöd fehér
csigái alatt
a szívedet elöntő utolsó árapályt
miközben a halál
csontjaid póznáján kúszik fölfelé
előtte évben az egyik szeretőm
akit nem ismertél
(ha ismered, nemigen kedveled)
meghallgatta velem
mi zúg a csiga belsejében
a kisujjam körmére fekete filctollal
egy szívet rajzolt
akkor még nem tudtam
hogy a véred alvadt bele
a körmöm alá került földbe
hogy a tüske is miattad
sarjadt
szintén a körmöm alatt
a tinta nyoma
melybe végül bezárul a neved
nem tudtam, hogy te magad neveltél
magad ellen engem
(Catálogo de Venenos, ’Méregkatalógus’, 1999)
Pávai Patak Márta fordítása