Szent Rozália maszkban

Mára a Giornale di Sicilia egyik tegnapi cikkét hoztam nektek. Így szól:
Koronavírus – Szent Rozália véd bennünket: maszkos arca kivetítve Palermo házfalain
Palermo házainak, palotáinak homlokzatáról Szent Rozália maszkos arca tekint ránk.
Az ExVoto művészeiből és kulturális munkásaiból álló közösség alkotása. Az ábrázolás a múltat idézi, azokat az időket, amikor a Santuzza, a mi kis Szentünk megszabadította a várost a pestistől.
Most azért e fohász a szenthez, hogy szabadítsa meg Palermót, de ne csak a koronavírustól.

Hollandia nem az idős embereké

R. ALONSO DE LA TORRE*

Fekete legenda. A spanyolnátha és a spanyolbaj az idősek iránti szeretetünknek tulajdonítható

 

Az 1918-as influenza 40-50 millió embert vitt magával. Bizonyított, hogy az Egyesült Államokban tört ki, és úgy terjedt át a háborús Európára, ahol könnyű volt megfertőződni. Egyetlen európai országban sem tájékoztattak a világméretű járványról, nehogy tovább demoralizálják a lakosságot és a hadsereget. Európaiak ezrei haltak meg influenzában, de cenzúrázták az adatokat, az újságok nem írhattak róla.

Spanyolországban más volt a helyzet. Nem állt hadban, és itt a 300.000 halottat nem lehetett másnak a számlájára írni, mint az átkozott nátháéra, úgyhogy az újságok bőséges tájékoztatást adtak a pandémiáról. Száz szónak is egy a vége, úgy nézett ki, mintha az influenza csak a spanyolokat érintené, mikor aztán a háború véget ért, és a halottakat Európa többi részén sem lehetett már a golyókra meg a bombákra fogni, a pandémia jutott főszerephez, és mivel addig csupán Spanyolország adott tájékoztatást róla, spanyolnáthaként vonult be a történelembe.

Kicsit hasonló történt a XVI. században a szifilisz esetében is, amit Hollandiában, Itáliában, Portugáliában és Észak-Afrikában is spanyol rühként ismertek. Ez a betegség is jól érzékelteti, hogy idegengyűlölet és betegség milyen szoros összefüggésben áll egymással immár 500 esztendeje. A szifiliszt tehát nápolyi bajnak mondták a franciák, lengyel betegségnek az oroszok, britnek a haitiak és kereszténynek a törökök. Most a koronavírussal is némiképp hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, ahol Trump folyamatosan kínai vírusról beszél.

Európában egyetlen ország sem hibáztatja közvetlenül a kontinens másik országát a pandémia miatt, de bizony eltitkolnak adatokat, és mivel az idegengyűlöletet nem lehet eltitkolni, ki is használják, hogy más országokat okoljanak, amiért nem védekeztek kellőképpen a pandémia ellen, aztán az Európai Uniótól kérnek segítséget. Ez a helyzet alapvetően Hollandiában. Ott a járvány elleni küzdelem felelős vezetői Spanyolországot vádolják, amiért időseket is ellátnak a kórházak intenzív osztályain, miközben a Benelux Államokban nem vihetnek kórházba időseket, sem nagyon gyenge állapotú betegeket. Mintha érvekkel szolgálnának a miniszterelnöküknek, hogy ne támogassa a gazdasági szolidaritást koronabónusz vagy kölcsönös adósság formájában, és azt mondanák neki: — Ne adj nekik pénzt, mert majd arra fogják költeni, hogy idős emberek életét mentsék meg, és ez nem kifizetődő.

A koronavírus halálos áldozatainak számára vonatkozó, áttekinthető spanyol adatszolgáltatás némiképp hasonló helyzetet teremt, mint az 1918-20-as influenzajárvány idején. Hollandiában az idős halottakat nem számolják, mert nincsenek kórházban, Franciaországban nem számolják az idősotthonokban elhunytakat, és Európában úgy általában véve csak a közvetlenül a koronavírus következtében elhalálozottakat veszik figyelembe. Mivel nem titkolunk el halottakat, nagyobb is a számarány, az örökösen lappangó idegengyűlölet pedig elvégzi a továbbiakat.

A Nextstrain segítségével felállított génszekvencia azt igazolja, hogy a koronavírus első esetei Németországból (Kanári-szigetek) és az Egyesült Királyságból (Baleári-szigetek) érkeztek, de Svájcot, mint a Kínával bankkapcsolatban álló országot is kimutatta importőrként. Vagyis a mese, amit Észak-Európában elhisznek, hogy a vírus azért terjed, mert a déli országok olyan rosszul csinálják, és mert olyan jól bánnak az idősekkel. Csakhogy azt elfelejtik beleszőni a mesébe, hogy a turisták meg ezeknek a gazdag országoknak a felelős vezetői hurcolták be a vírust mind Olaszországba, mind Spanyolországba, ahol a 2008-as válság nyomán megszorításokat kellett végrehajtani az egészségügy terén; ezek a gazdag országok pedig nem hoznak drasztikus intézkedéseket, ezekben nincs helye az öregeknek: ott ha megöl a koronavírus, nem is tartanak számon.

* Publicista, az Extremadurai Drámaművészeti Főiskola igazgatója. Spanyol nyelv- és irodalomtanár.

Eredeti megjelenés linkje:

https://www.hoy.es/extremadura/holanda-viejos-20200330000402-ntvo.html?fbclid=IwAR3h0gtBdzQi7SUtSAhS2SBEvF37IP8kCzxPuOwg1NiMlmxmIdLlkSHbiHs

A spanyol járványról

Az Est 1918. december 28-ikai számában ez áll:

Hatmillió ember halt meg spanyol járványban. A Times december 18-iki száma hosszú cikkben számol be arról a pusztításról, amelyet a spanyol járvány okozott világszerte. Nem túlzás — írja az angol lap —, ha az áldozatok számát hatmillióra becsüljük. A rettenetes járvány három hónap alatt szedett ennyi áldozatot. A világ minden államában megakasztotta az üzleti és társadalmi életet és közgazdaságilag is kimondhatatlan károkat okozott. A hírhedt »fekete pestis« járványa óta ilyen pusztítást járvány még nem okozott és egyedül Indiában három millió ember halt meg spanyol betegségben. Bombayban 15 000, Delhiben pedig, amelynek csak 200 000 lakosa van, 800 ember halt meg naponta. Panjabban 250 000 ember pusztult el. Dél-Afrikában is rettenetes volt a járvány hatása. Cape Townban a bennszülöttek között volt irtózatos a pusztulás, Samoa-ban a bennszülöttek 80 százaléka esett át a spanyol betegségen. Érdekes, hogy a fehér faj ezeken a vidékeken jobban ellenállott. New-Zeelandban minden nyilvános üzemet be kellett zárni.
Rettenetes volt a pusztítás Amerikában is és Kanadában nem kevesebb mint 108 orvos halt meg spanyol betegségben. Ontario kanadai államban novemberben ötezer volt a halottak zárna. Az amerikai indiánok egy nagy részét pusztította ki a járvány. Spanyolországban, ahonnan kiindult, szintén mérhetetlen volt a pusztulás és Barcelonában 1200 ember halt meg naponta. Ebből a statisztikából Franciaország, Németország és Ausztria-Magyarország (a Times még mindig csak így ismer bennünket) is kivette a részét. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a háborúban elesettek, sebesülések és betegségek következtében elhaltak száma négy és fél év alatt körülbelül húsz millió volt, akkor a spanyol betegség három hónapja alatt a mortalitás ennek ötszöröse, és négy és fél év alatt ilyen arány mellett 108 millió ember pusztult volna el spanyol betegségben és a velejáró tüdőgyulladásban. Rettenetesebb erejű járvány még nem lépett fel a világon!

Alább pedig az aznapi mérleg:

— Négy halott. Karácsony második napján négy áldozata volt a spanyol járványnak. Egy haláleset fordult elő a kerületekben, hárman pedig a Gellért-kórházban haltak meg. A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint tegnap 61 új megbetegedés fordult elő a főváros területén, ebből 38 esetet a kerületekből jelentettek be. A kórházakból a tegnapi nap folyamán tíz beteget bocsátottak el gyógyultan, úgy hogy az összes kórházi létszám jelenleg 1173, az üres ágyak száma pedig 842.