Kikí Dimulá: Hiányok földje

Μοst egy tengert fogsz nézni.

A szándék, hogy a bennem kanyargó
hiányok földjén elhelyezzelek,
ilyképpen tehát most itt talál:
keserű, tengermelléki bizonytalanság.

Ott még nem szállt le az éj,
hiába hogy itt már jócskán éjjel van,
a színterek kritikus órái
ritkán esnek egybe.
Valami fényféleség, de nem is fény,
önmagad órája szállt le.

Hínárfonalak táncolnak
a víz üvege alatt.
A sekélyesnek is megvan
a maga bánata és vigassága.

Körös-körül mostanra kibontják hajukat
a romlatlan csöndek,
hallgatásoddal fizetett nőiddé
varázsolod őket.
Melletted hevernek.
Gondolatod lépcsőt emel a levegőbe
és fölmegy rajta. Csőrében tart.
Honnan ismerhetném a tenger érzékeny jelzéseit,
hogy téged megértselek?

Egy kihalt tengert fogsz nézni.
Pillantásod nem vált át
domboldalra, mely szelíden,
megkönnyebbülten sötétlik,
ahogy tovagördül a távolba.
Messzi derűk mellkasával lélegzel,
mert azokról is olvastam
többkötetes fáradozásaim során.
Sekély sóhajodban egy gőzös süllyedt el.
Nem is gőzös. Madárijesztő lehetett
a menekülés nyirkos kertjeiben,
hogy távol tartsa a szándékot,
mely ösztökélhetné.

A tenger roppant ereje
mozgó kiterjedés
habok nyaldossák lábadat
álszerető az első kavicsokon.
Dob egy csókot nekik és kijózanodik.


A visszahúzódó hullámok
most már elmondták neked, amit akartak,
te is visszatérhetsz valahová.
Földúton fogsz menni,
egy másik lapályon,
hol kopár lesz, hol dúsan zöldellő.

Ennyi tenger után
sirályról száll le a gondolat,
és az idomulás bőrét magára öltve eltűnik.
Ahol bokor van, zöld,
ahol sötétség, sötét.
Ahol a nádas susogást hint szerteszét,
susogó,
ahol gyökér halad, gyökeres,
ahol erecske csörgedez, csörgedező,
és ahol mar a kő, kőkemény.

Lelkedig nem ér senki,
sem szárazon, sem tengeren.

A légkör
fekete asztalán függő korongot,
mit akárcsak mások, te is holdnak hiszel,
hagyd, nem hold az.
Az esti tablettám,
A kábítószerem.

Pávai Patak Márta fordítása

ΓΗ ΤΩΝ ΑΠΟΥΣΙΩΝ

Τώρα θὰ κοιτάζεις μία θάλασσα.

Ἡ διάθεση νὰ σὲ ἐντοπίσω
στὴ συστρεφόμενη ἐντός μου γῆ τῶν ἀπουσιῶν
ἔτσι σὲ βρίσκει:
πικρὴ παραθαλάσσια ἀοριστία.

Ἐκεῖ δὲν ἔχει ἀκόμα νυχτώσει
κι ἂς νύχτωσε τόσο ἐδῶ
τῶν τόπων οἱ κρίσιμες ὧρες
σπάνια συμπίπτουν.
Κάτι σὰν φῶς καὶ οὔτε φῶς,
ἡ ὥρα τοῦ ἑαυτοῦ σου ἔχει πέσει.

Χορεύουν φύκια
κάτω ἀπ᾿ τὸ τζάμι τοῦ νεροῦ.
Τὰ ρηχά, ἔχουν κι αὐτὰ
τὰ βάσανά τους καὶ τὰ γλέντια τους.

Τώρα θὰ ἔχουν λύσει τὰ μαλλιά τους
οἱ ἁγνὲς ἡσυχίες τριγύρω
μὲ τὴ σιωπή σου θὰ τὶς κάνεις
γυναῖκες σου ἐκπληρωμένες.
Ξαπλώνουν δίπλα σου.
Ἡ σκέψη σου στερεώνει σκαλοπάτια στὸν ἀέρα
κι ἀνεβαίνει. Σὲ κρατάει στὸ ράμφος της.
Ποῦ ξέρω ἐγὼ τὰ εὐαίσθητα σημεῖα τοῦ πελάγους
γιὰ νὰ σὲ καταλάβω;

Θὰ κοιτάζεις μία ἔρημη θάλασσα.
Τὸ βλέμμα σου δὲν παραλλάζει
ἀπὸ πλαγιὰ ποὺ γλυκὰ
καὶ μ᾿ ἀνακούφιση σκουραίνει
κατρακυλώντας μὲς στὴν ἀπομάκρυνση.
Ἀναπνέεις μὲ τὸ στέρνο τῶν μακρινῶν ἠρεμιῶν,
ποὺ ἔχω γι᾿ αὐτὲς διαβάσει
στοὺς πολύτομους κόπους ποὺ ἔδεσα.
Σ᾿ ἕνα ἀβαθῆ σου στεναγμὸ βούλιαξε ἕνα βαπόρι.
Δὲν θὰ ἤτανε βαπόρι. Θὰ ἤτανε σκιάχτρο
στὰ ὑγρὰ περβόλια τῆς φυγῆς
νὰ μὴν πηγαίνουν οἱ διαθέσεις
νὰ τὴν τσιμπολογᾶνε.

Ἡ τερατώδης τοῦ πελάγους δυνατότητα,
ἡ κίνηση τοῦ πλάτους,
φθάνει στὰ πόδια σου ἀφρός,
ψευτοεραστὴς στὰ πρῶτα βότσαλα.
Τοὺς σκάει ἕνα φιλὶ καὶ ξεμεθάει.


Τώρα, θὰ σοῦ ἔχουν πεῖ ὅ,τι εἶχαν νὰ σοῦ ποῦν
Οἱ ἀναδιπλώσεις τῶν κυμάτων
καὶ θὰ ἐπιστρέφεις κάπου.
Θὰ παίρνεις κάποιο χωματόδρομο,
μιὰ ἄλλη ἅπλα,
ἀλλοῦ γυμνὴ κι ἀλλοῦ ντυμένη μὲ βλάστηση.

Ἡ σκέψη σου, μετὰ ἀπὸ τόση θάλασσα,
κατέβηκε ἀπὸ γλάρος,
βάζει τὸ δέρμα τῆς προσαρμογῆς καὶ χάνεται.
Ὅπου εἶναι θάμνος, πράσινη
ὅπου σκοτεινό, σκοτεινή.
Ἐκεῖ ποὺ οἱ καλαμιὲς σπέρνουν ψιθύρους,
ψιθυριστή,
ὅπου περνάει ρίζα, ριζωμένη
ὅπου κυλάει ρυάκι, ρέουσα
κι ὅπου δαγκώνει ἡ πέτρα, πέτρινη.

Στὴν ψυχή σου δὲν φθάνει κανεὶς
οὔτε διὰ ξηρᾶς οὔτε διὰ θαλάσσης.

Αὐτὸ τὸ δισκίο,
τὸ ἀκουμπισμένο στὸ μαῦρο ἀτμοσφαιρικὸ τραπέζι,
ποὺ τὸ περνᾷς κι ἐσύ, ὅπως κι οἱ ἄλλοι, γιὰ φεγγάρι,
ἄσ᾿ το, δὲν εἶναι φεγγάρι.
Εἶναι τὸ βραδινό μου χάπι
τὸ ψυχοτρόπο.

http://users.uoa.gr/~nektar/arts/tributes/kikh_dhmoyla/various.htm#%CE%93%CE%97_%CE%A4%CE%A9%CE%9D_%CE%91%CE%A0%CE%9F%CE%A5%CE%A3%CE%99%CE%A9%CE%9D

martapatak névjegye

Prózaíró, műfordító martapatak bejegyzései

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt szereti: