Miért van szükségünk a klasszikusokra a 21. században?

A 2OO8-as év a kulturális sokféleség éve lesz az Európai Unióban. Számos rendezvény, nemzetközi megmozdulás, ötletbörze, nagy felhajtás minden téren. A társművészeteket most félretéve, jelentőségüket azonban egyáltalán nem figyelmen kívül hagyva mondom némi szkepszissel: miről beszélhetünk egyáltalán, hogyha nem olvasunk? Hogy ismerheti meg az ember önmagát, ha nem olvas, és ha saját magát nem iparkodik megismerni, akkor hogy akar ismerni másokat? Lehet-e olvasás nélkül kultúráról beszélni akkor? Kiindulópontnak mindenesetre leszögezem, hogy nálam a kultúra az írott szóval, az irodalommal kezdődik, mindig is ott kezdődött, mióta az eszemet tudom, és ott is ott fog, amíg az eszemet tudom.
Sok helyen elmondtam már, hogy minden ország és nemzet irodalmának van legalább tíz, húsz, harminc, százötven… olyan alapműve, amelyet okvetlenül ismerni kellene ahhoz, hogy valami fogalmunk legyen arról az irodalomról. És persze nemcsak az irodalomról, hanem arról az országról. Mert miből gondoljuk, hogy valaha is lehet fogalmunk róla, milyen volt a hatvanas években Spanyolország, ha nincsenek mindenki számára hozzáférhető irodalmi művek, amelyek megmutatnak belőle valamit?
Amikor elhatároztam, hogy lefordítom Rafael Sáchez Ferlosio A Jarama c. regényét, akkor elsősorban az hajtott – túl azon, persze, hogy a világirodalom egyik legjobb regényéről van szó –, hogy mutassuk meg a fiataloknak, akik imádják Spanyolországot, fülsértően magyarított elnevezésű spanyol kocsmákba járnak, ahol spanyol módra készült sör- és borkorcsolyát adnak, egyszóval mindent megtesznek, hogy elsajátítsák a spanyol szellemiségből valamit, amit a tortilla meg a flamenco sajátos ötvözeteként értelmeznek, ha nagyon sarkítani akarom a kérdést. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a nyitott, befogadó spanyol világ nem most lett ilyen, amilyen, amikor már jobban Európára tárja kapuit, ahogyan persze Magyaroszág sem pőrén ez, ami most, hanem ebben a mostaniban benne van minden, ami volt, a honfoglalástól kezdve, és ugyanúgy Spanyolországban is benne van. A kezdetektől mostanáig. És ha valaki ma elmegy Madridba, kiszáll a négyes terminálon, és a Paracuellos del Jarama név nem mond semmit neki, akkor baj van. És akkor is, ha a Jarama csak egy folyó meg egy San Fernando-i metróállomás, semmi más nem jut eszébe róla. Nem juthat eszébe, mert honnan juthatna, ha nem tanult részletes spanyol történelmet, hogy a Jarama mentén végig állt a front a polgárháborúban. És erről elhangzik egy hátborzongató mondat a regényben, amely sokkal nagyobb erővel bír, mintha hetven oldalon keresztül részletezné a szerző a testvérháború borzalmait. És van a regényben egy jelenet, amikor az országúton döcögő Balillát megelőzi egy amerikai rendszámú fekete Crysler busz, és az autóban ülők csak annyit mondanak, hogy így könnyű, de az olvasó már tudja, mert előtte negyven oldallal két szereplő szájából elhangzott a megjegyzés, hogy az amerikaiak építik már a katonai repülőteret Torrejón de Ardozban. És még sorolhatnám.
A hiányzó kortárs klasszikusok lefordítása elengedhetetlenül fontos. Ha nem fordítanak rá gondot a könyvtermelésre szakosodó, mind jobban piacosodó kiadók, akkor kénytelen a fordító maga neki vágni, hiszen nyomja őt is a felelősség súlya, ha már egyszer ezt a szakmát választotta.

Egy hozzászólás a(z) “Miért van szükségünk a klasszikusokra a 21. században?” bejegyzéshez

  1. Counter Under – klasszikustalanító?

    Az Utolsó Szövetség
    Ajánlat az Összes Információtól

    TUD meghalni szabad megtestesülése szavamnak.
    Benne ha bízol, megtanul élve maradni örökké,
    megtanul életet adni halottnak, földi kegyelmet
    hirdet az átvészelt bűnökre; különben örökbűnt,
    öngyilkosságot követ el, s mindenki gonosszá
    válik a színem előtt Ádámig visszamenőleg.

    Máshol egy új Lehetőségem támadna szavamból.
    Nélküle minden eloszlana végleg a semmi-pokolban.
    Csak Lehetőségemmel együtt szabad élnem örökké.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s